about
Március 31-én megjelent az új nagylemezünk, Rajtad felejtett szavaim címmel. Erről az albumról hallgatható meg itt az Egyperces című dal.
Zene: Szabó Balázs
Szöveg: Szabó Balázs
Szabó Balázs Bandája
Acsády Soma - basszusgitár
Ferencz László - dob
Harangozó Sebestyén - gitár
Ölveti Mátyás - cselló
Szabó Balázs - ének, gitár
A felvétel a Tom-Tom stúdióban készült 2018-ban.
Felvétel, hangkeverés: Dorozsmai Gergely
Mastering: Yaron Fuchs
Zenei rendező-producer: Szabó Balázs
A Rajtad felejtett szavaim lemezbemutató turné helyszínei és dátumai:
10.19. Veszprém / Expresszó
10.20. Tatabánya / Roxxy Music10.26. Kapuvár / Shop-Stop
10.27. Szombathely / Cinema Café
11.02. Hajdúszoboszló / Rock Cafe
11.03. Miskolc / Helynekem
11.09. Gödöllő / Trafo Club
11.10. Pécs / Est Café
11.16. Kaposvár / Hang-Ár Music Pub
11.24. Gyula / Vigadó
12.01. Kiskunfélegyháza / Rocktár
12.08. Szolnok / Váróterem Klub
12.14. Eger / BRDWY
12.05. Zalaegerszeg / VMK
További információ:
www.szabobalazsbandaja.hu
facebook.com/szabobalazsbandaja
Kiadó: Szabó Balázs | SZBB Produkció 2018
lyrics
------------------------------------------
EGYPERCES
Tegnap egy percre maradtunk ketten,
ültünk az eresz szélén, szemközt a tengerrel,
majd halkan megnyílt a hátunk és vártuk, hogy kifeszüljön a szárnyunk,
és alkalomadtán nem várva semmit, tovaszálltunk.
Te is csak légy lehettél, nekem is csak ennyire tellett,
hogy egy tornácról virágra, ablakból az ágyra, egy székről az emberre
lök fel a szárnyunk, látod nem is kell, hogy beszéljünk,
elég zümmögni, dúdolni, verdesni azt, amit érzünk.
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom,
fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban,
röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren,
innen fogunk messze menni, nem kell minket megkeresni.
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom,
fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban,
röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren,
megterveztük egy légypapíron, hogyan éljünk egy másik síkon.
Nem vágyom sokra, éljünk a maradékon,
nem megy ma semmi kárba, megosztozunk, ha bírod,
hogy csöndrakáson alszunk el az este,
és álmunkban törhetetlennek véljük majd e testet.
Nézd, az árnyékunk most éppen kergetőzik,
lassan már nem is tudok előled elrejtőzni,
épp te vagy a fogó, én meg hagyom, hogy elcsenj,
hogy ellopj az élet elől itt az aranyló kertben.
Szeretnék lenni én a féltett maradékod,
egyél csak, faljál bátran, mindenem tiéd most,
na jól van látom, furcsán nézel engem ebben a percben,
de látod, fönnragadtunk és nincsen semmi tervem.
credits
license
all rights reserved